2014. november 2., vasárnap

FitnessBlogger program: Zsófi - 9. hét

Az elmúlt hetemről a beszámolómat kezdem a rossz részekkel, merthogy mostanában az is van, amik miatt úgy érzem, hogy nem fejlődök, hanem inkább vissza.

Mostanában a problémám az, hogy az elmúlt és a mostani hétvégén is elutaztunk és emiatt nem bírtam belepréselni a hétköznapokba a heti három edzést. És ami még rosszabb, hogy ilyenkor nem tudok normálisan enni, azt eszem, amit a többiek. Emiatt pedig kezd visszanőni a pocimra a zsírpárna, amit eddig a 8 hét alatt sikerült letornáznom. Ma már annyira elkeseredett voltam emiatt, hogy az ellenkezőjét csináltam, amit kellett volna, zabáltam a spagettit, a gumicukrot, a cukros sütiket.

Viszont elhatározásra jutottam, hogy még ebben a három hétben sokkal jobban odafigyelek a kajálásomra is és megpróbálok edzésekre is eljárni, mind a háromra. Még arra is, ami Mimivel nem közös edzésem.


A jó rész pedig, hogy a hétfői és szerdai edzésemen fantasztikusan megmozgattam magamat. Hétfőn már guggoltam 40 kilóval, még csak nyolcat összesen, de attól még az óta is mindenkinek erről dicsekszem, mert igenis büszke vagyok rá. :)

A bolgár guggolás még a mumusom, annyira beáll tőle a combom, hogy még járni sem tudok utána, pedig még súlyt sem fogok a kezemben közben.

Szerdán pedig a derekamra csinálnom egy csomó féle gyakorlatot (deadlift 40 kilóval 3x8 kör, kettlebellel swing, american swing, a szumós gyakorlat) Mind-mind derékra-hátra is ment és már este fürdésnél is éreztem, hogy kezd izomlázam lenni, majd másnap alig bírtam lehajolni. De ez is amolyan jó féle érzés volt, mert így tudom, hogy dolgoztam, feszegettem a határaimat.

Csak, hogy keretes legyen a bejegyzésem, visszatérek még arra, amiről az elején írtam. Találtam egy számomra eléggé aktuális és motiváló képet:



„Ha túl elfoglalt vagy edzeni…akkor talán az értékrendeden kellene változtatni.”

És ebben van valami, annyi mentségem legyen, hogy még tanulom ezt a munka mellett mikor jut időm edzeni dolgot.