2014. október 28., kedd

FitnessBlogger program: Vivi - 8. hét

Megint egy hét, repül az idő. Bár őszintén szólva kitörölném a programomból az elmúlt hetet. Nem akarok vakítani, megtörtem. Vártam már nagyon a hosszú hétvégét, hosszabb idő otthon, vidéken, családdal. Ám meghozta hátrányát eme csodálatos időtöltés. Szerdán este utaztam haza, ami azt jelentette no konditerem 5 napig… Mimi kedves volt, otthoni edzéstervet készített számomra, ami brutálisnak tűnt, de az elején még úgy voltam vele, Ó ez menni fog. (mégegyszer köszönöm szépen Mimi)

Aztán csúsztam egy napot, azután még egyet, s hopp azon vettem észre magam, hogy vasárnap este és konkrétan egy darab edzést sem csináltam meg. Őszintén az első két napot ellustálkodtam (a derekam se volt a legjobban), a következő napokban pedig újra segítettem a szüleimnek - almát szedtem - ami után durván semmi kedvem, se erőm nem volt még mozogni. Lelkileg, testileg lemerültnek éreztem magam egész hosszú hétvége alatt. Más környezet is lelassít, erre mostanság jöttem rá.


Egészséges ételek?! Elején még próbáltam figyelni, azután felborult minden. Minden reggel ott figyelt a hűtőben a jó kis szárazkolbász, csípős szalámi, na meg a fehér kenyér, a jóó friss, ropogós fehér kenyér. Mondanom se kell képtelenség volt ellenállni. Ami talán jó pont, hogy egy szeletnél többet nem is bírtam elfogyasztani. Ami rossz pont, amikor egyik nap friss, puha tejes kiflit vásároltunk. Megettem 4 kiflit. Értitek NÉGYET! Borzasztóan felborítottam az eddigi „viszonylag” jó táplálkozásiegyensúlyom. A családi ebédekről ne is beszéljünk.. Sztrapacska, egy alattomos étel, kerüljétek!!Sajnos rá kellett jönnöm arra, hogy akárhányszor haza fogok menni, soha de soha a büdös életben nem fogok otthon helyesen étkezni, mivel a család összes többi tagja eszik, ami jól esik, így többnyire számomra „helyes” ételekkel nem igazán fogok találkozni a hűtőben.. Mondjuk miért is találkoznék?! Havonta egyszer-kétszer járok haza, nem várhatom el. Miért nem vásárolok be én? Sokszor próbálkoztam, de nem ment, mert képtelen vagyok egy napra bevásárolni.☺Másrészt többször szóvá teszik ezt. Így a kedve is elmegy az embernek. 4 az 1 ellen arány győzött.

Ma hétfő van, megcsináltam az egyik lábedzésem félig-meddig, többre nem futotta. Elfáradtam, nem bírtam tovább. Kicsit úgy érzem, hogy megint lappang bennem valami, tökre nem vagyok ilyen gyenge-tudom-, de valahogy ezek mégsem úgy mentek ahogy azt én elképzeltem és ahogy annak mennie kellett volna. Mimivel múlthéten még 12 kg-at emelgettem, 12kg-val guggoltam, most meg a szabadsúllyal alig megy?!? Nem tagadom, valahogy az elmúlt pár napban elvesztettem valamit, olyasvalamit amit a powert adta. Elszomorodtam és a kitartásom is alább hagyott, legszívesebben egésznap aludnék, pihennék, ezek az érzések kavarognak bennem.

Novemberben megint haza utazom hosszabb időre, ugyanis egy szinte teljes körű orvosi vizsgálaton kell részt vennem. Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de van egy megérzésem, azzal kapcsolatban mi nem működhet jól a testemben. Igazából jó lenne ha nem aljasodnék le, mint most... ☺ (Mimivel megosztottam a megérzésem, kíváncsi leszek vajon be is bizonyosodik-e, amint lesz eredmény írom!)

Ezzel a beszámolómmal azt akartam elérni, hogy lássátok ezt az oldalát is az én történetemnek, cifrázhattam, menthettem volna a menthetetlent, de minek?! A lelkiismeretem most őröl, emiatt is még plusz rossz érzésem van bennem. Nem könnyű, nagyon nem és mondom ezt én, akinek igazából ég egy adta világon nem sok baj van a külsejével. Senkinek sem könnyű, mindenkinek van, volt, lesz mélypontja. Igyekszem összeszedni magam és folytatni a programom a régi kerékvágásban..