2017. szeptember 15., péntek

Flexible dieting tapasztalatok


A mai blog témája a flexible dieting, avagy IIFYM. Hogy mi is ez, arról már írtam egy cikket, így ebbe nem megyek bele. Ez a bejegyzés arról fog szólni, hogy mik a tapasztalataim róla, miért szeretem ezt a módszert és mi mindent köszönhetek neki. Persze a hátrányok sem maradnak ki és az sem, hogy miért nem hiszem, hogy mindig ezt kellene csinálni.



IIFYM = if it fits your macros, azaz arról van szó, hogy bármit ehetsz/ihatsz, ami belefér egy bizonyos fehérje-, szénhidrát-, zsír-, és az ezek adta kalóriakeretbe.
Minden étrend akkor működik, ha ezek nagyjából rendben vannak, akkor is, ha nem számolja az ember.

Én soha nem követtem semmilyen szélsőséges irányzatot (szerencsére), de több hatással volt rám, és nem csak jó hatások voltak ezek… régen, évekkel ezelőtt féltem a szénhidrátoktól, zöldséget meg salit ettem a húsokhoz, semmi rizs, krumpli. Most azok a fő energiaforrásaim. Persze olajos magvakból megettem 1 tonnányit. Mert hát az egészséges, meg clean eating, meg f…om… Ja, egészséges, csak éppen 50-60 g-ig, nem 20 dkg, ami a napi energiaigényem közel felét kiteszi.
Aztán a cukortól meg a fehérliszttől is féltem, mint a méregtől. Persze, jó dolog ezeket kerülni, meg direkt nem kell használni, most sincs itthon egyik se, nem is kellene, de az, hogy nem eszek meg egy nyomvadt savanyúságot, mert a levében van pár kanál cukor, vagy egy tortilla tekercset, ami nem teljes kiőrlésű, hanem mondjuk részben kukorica, részben búza, az gáz.
Úgy vettem a kajákat, hogy néztem az összetevőket (mondjuk most is megnézem) és ha volt benn cukor, akkor jaj, ezt ne. Na most ehhez képest 2 pofára zabálom a cukros proteinszeleteket, megveszek bármit, ami tetszik, és úgy gondolom, megéri megenni. 🤣😜 A sok teljes kiőrlésű, magvas bucim sem 100% teljes kiőrlésű, de már kb. végigettem az összes bolt kínálatát. Direkt semmibe nem teszek cukrot, de ha valamiben van, hát nem szarom össze magam. Fehér pékárut sem veszek, mert annyira elszoktam tőle és nem is laktató, de tudom, hogy nem halnék bele, ha véletlen azt kellene ennem.
Szóval szinte bármit megeszek, kivéve, amit nem szeretek és amit szerintem nem éri meg megenni. Pl. nekem nem éri meg megenni egy tábla csokit (írom ezt ma, mikor 6 kockát megettem, hogy meglegyen a napi zsírbevitelem LOL), vagy egy nagy szelet tortát, mert annyi kcal és zsír van bennük, hogy ahhoz, hogy a napi mennyiségem rendben legyen ilyenek mellett, ezeken kívül kb. csak salátát ehetnék és éheznék, mert normális tápanyaghoz nem jutnék.
A lényeg, hogy ebből a szénhidrát félelemből már pár éve kigyógyultam, fokozatosan, ahogy egyre intenzívebb edzéseim lettek egyre nagyobb súlyokkal, mert kellett az energia. Így aztán izmaim is lettek, mily "meglepő". A brokkolitól sosem lettek volna. 🤣😜

Aztán a másik dolog, ami még ebben az évben is ott volt...: sokszor volt gondom a gyomrommal, puffadt, meg ilyesmi. Gondoltam, biztos a tejtermék, meg a glutén… mert mindenhonnan ez árad, hogy az jaj de szörnyű, nem szabad enni. Nem is olyan rég, tavaly volt olyan, hogy ezeket is lecsökkentettem, pár hétre elhagytam. Nem történt semmi. Most mindegyiket napi szinten eszem, és lekopogom, de rég volt gyomorbajom. Imádom pl. a cottage cheese-et, a túrót is szeretem, a sajtokat, a magos pékárukat. Ki tudom őket hagyni, de minek? A lényeg, hogy semmit nem szabad túlzásba vinni.

Sok irányzatból vettem át jó alapanyagokat, kajákat, de egyiket sem követem. Simán eszem paleo, vegán, gluténmentes, bármilyen ételt, ha tetszik. 😄 Amit meg nem szeretek, azt nem eszem meg azért, mert egészségesnek tartják, meg superfood meg blabla... meg mert az a menő. Szerintem nagyon is fontos, hogy olyan kajákból vigyük be a napi szükségletünket, amiket szeretünk. Én megmondom őszintén, nem csak "üzemanyagként" tekintek a kajára, nekem fontos a kaja. Szeretek kaját csinálni, kaját venni és megenni. Nekem egyszerre számít az, hogy ellásson energiával és le tudjam tőle nyomni az edzéseimet és legyen ami beépül 🤣, és az, hogy jól érezzem magam tőle és szívesen egyem meg.

Szóval a flexible dietnek én azt köszönhetem, hogy változatosabb lett az étrendem és jobb lett a gondolkodásom is a kajákról. Szerencsére nekem sosem volt olyan, hogy bűntudatot éreztem volna attól, hogy megettem valamit, ami nem "jó" (mert nem is ettem olyat, amit nem akartam). Meg attól sem, ha túlettem magam, de sok embernek, akik ilyesmivel küzdenek, megoldás lehet az IIFYM. Az, hogy nincs tiltott kaja, nincs jó és nincs rossz, nagyon sokat számít.
Persze mindez nagyon emberfüggő, mert valakit pont ez tesz kényszeressé. Aki nem tudja lazán venni, de mégis következetesen csinálni a számolgatást, annak nem való. Nem az a lényeg, hogy mindent teljesen kigrammozz, hogy magaddal vidd a mérleged mindenhova, meg ilyenek... van, amikor becslésekre, szemmértékre lehet hagyatkozni. A makrók sem kőbevésett számok. Ha az van, hogy pl. 3221 kcalt ehetsz, teljesen jó vagy 3145-tel meg 3300-zal is. Ha pl. 335 g szénhidrátot ehetsz, jó vagy 318-cal meg 350-nel is... úgysem tudod 100% pontosan, hogy abban, amit megettél mennyi volt. Minden csak becslés, de attól még tökéletesen működik, ha következetes vagy, de nem maximalista és görcsös. Mert akkor beleőrülsz. Más meg abba őrül bele, hogy mindig ugyan azt kell enni. Na itt nem. 😁

Az IIFYM szerintem egy nagyon jó módszer, nagyon is érdemes kipróbálni, viszont nem megoldás örökké számolgatni.
Szálkásításhoz és reverse diethez mindenképp ajánlom, szintentartáshoz csak addig, míg kitapasztalod, nagyjából mennyit kell enned, tömegnöveléshez meg akkor, ha egyébként gondot okoz eleget enned. Én ezt az évet arra szánom, hogy erről tapasztalatokat gyűjtsek, de a jövőben csak szálkásítás és az azt követő visszavezetés (reverse diet) alatt fogok számolgatni, a túlevés nekem baromi könnyen megy, így tömegnövelésnél, szintentartásnál nem. Ott érzésre, méregetés nélkül fogok kajálni. Ennek is adtak már nevet, ez az "intuitive eating", ami a jövőbeli kutatásaim és teszteléseim tárgya lesz. 😉 De ez még a jövő zenéje... addig még el fog telni pár hónap.

Lehetne még írni a témáról, akár 1 könyvet is, de mára ennyi. Jövő héten nem biztos, hogy lesz blog, viszont 29-én kezdem a szálkásítást és azt dokumentálni fogom. 😉