Meet the coach!
Ez a hetem több szempontból is máshogy telt, mint az eddigi tíz. Először is, már hazajöttem és szabadságon vagyok. Másfelől, bár én "távoktatásban" részesültem, Mimivel megbeszéltük, hogy sort kerítünk egy személyes találkozásra is (köszi Mimi!).
Már máskor is észrevettem magamon, hogy a több szabadidő nem jelenti automatikusan azt, hogy az edzés is könnyebben megy. Ha megvan a napi ritmus (pl napközben munka, otthon vacsi aztán irány a terem), sokkal könnyebben ráveszem magam az edzésre, mint amikor egész nap családommal vagyok ("nem csinálok semmit") és úgy osztom be az időmet, ahogy akarom. Egy ilyen semmittevős nap estéjén igencsak nehezen veszem rá magam, hogy elvánszorogjak a teremig.
Szerdán Mimivel egy "back to the basics" edzést tartottunk: átvettük a legfontosabb gyakorlatok technikáit. Ha az ember egyszer megtanul egy gyakorlatot, az nem jelenti azt, hogy utána az idők végezetéig helyesen csinálja. Én bizonyos dolgokban elbizonytalanodtam, más dolgokban pedig kifejezetten éreztem, hogy ez tuti nem jó. Most helyreraktunk mindent, és Mimi a lelkemre kötötte, hogy a légzésre is figyeljek nagyon oda. A nyújtásra is több figyelmet kell fordítanom, nem elég a szettek között egy-egy "villámnyújtás".
A jövő hetemre nagyon kiváncsi leszek, pont belelóg az ünnepi őrületbe. Jó kis finálé lesz!
