Sziasztok!
Rozi vagyok, 25 éves és talán érzelmi evő. Sokszor veszem azt észre, hogy hazaérve fáradtan, vagy stressz hatására elkezdek enni, hiába diétázom és tudom, hogy ezt nem szabadna.
Na de a történetem... sose voltam egy vékony alkat, főleg fenéktájon voltak mindig is problémák, de a többi rész nagyjából rendben volt. Valószínűleg zsír-izom arány máshogy helyezkedett el rajtam, mert 68 kilo voltam 16 évesen is a 169 centimhez, viszont ez annyira nem volt feltűnő akkor.
Aztán jött a szokásos főiskola, szerelem, közös kajálások, fogamzásgátló és egyszer csak azt vettem észre, hogy majdnem 80 kiló vagyok! Jézus!! Megláttam a nyaraláson készült felvételeket és elhatároztam, hogy változtatni kell. 70 kilóig minden szépen haladt aztán elkezdtem vele nagyon szenvedni. A kalóriaszámolásból ekkor átváltottam a Dukan diétára, ezzel elértem az első célt: 68 kilo, viszont nem úgy néztem ki mint emlékeimben ezért megjelent előttem egy új szám: 63! A dukan csak a stagnáláson lendített át, hosszú ideig nem bírtam. Utána nagyon bestagnáltam, nem is volt havi rendszeres fogyási eredményem.. elértem valahogy a 65 kilot, párszor belendültem és elértem a 63-at (közben az új cél 58), de sose tudtam 2 napnál tovább tartani és mindig 65-re pattantam vissza.
Már kezdtem megbarátkozni ezzel, mert kb bármit ettem 65-öt mutatott a mérleg. De egy hónapja már 67 volt és azóta elszállt velem a ló, most nem is merek mérlegre állni. Ebben kérem Mimi segítségét, hogy újra rendszert vigyen az életembe. Visszatérjek a jól bevált "fogyókúrás" étrendekhez, az edzésekhez és kitartóan tudjam csinálni, a nélkül, hogy teljesen lemeríteném pár hét alatt az energiámat "rossz" (kevés) kajálással.
