Kezdő életmódváltóként, vagy rosszabb esetben fogyókúrázóként mindenki beleesik abba a hibába, hogy csak egy szám csökkenése érdekli, mégpedig az, amit a mérleg mutat. És a legjobban akkor érzi magát az ember, ha az gyorsan csökken. Pedig ez nagyon nincs jól... Aztán kicsit kutakodik, olvas az ember, és találkozik a BMI-vel, azaz a testtömeg index fogalmával. Ez már a magasságot is figyelembe veszi, semmi mást. Aztán jön a testzsírszázalék. No de melyik mennyire lényeges? Melyik mérőszám mit mutat meg rólad? Kell-e velük mélyrehatóan foglalkozni? Kell-e, hogy a testsúlyod, vagy a tetszsírszázalékod határozza meg azt, hogy hogy érzed magad a bőrödben?
Az írásból kiderül.
Kezdjük a legegyszerűbbel és legfontosabbal: nem a mérlegen látott szám a lényeg! Attól, hogy könnyebb vagy, nem biztos, hogy jobban nézel ki és egészségesebb vagy. És ha nehezebb vagy, az sem azt jelenti, hogy tutira izmosabb lettél, vagy hogy gyorsan feljött rád 1 kg háj. Lehet, csak sokat ettél, vagy ittál (az elfogyasztott szénhidrát és só rengeteg vizet tud visszatartani, ami miatt a nap végére akár 1-2 kg-val is nehezebb lehetsz) és pillanatnyilag nehezebb vagy. Holnap reggel majd könnyebb leszel.
 |
| Ők mind megfelelnek az ausztrál átlagnak: 70 kg-sak, mégis mennyire más mindegyikük! |
És akkor nézzük, mi a helyzet a testzsírszázalékkal!
 |
| Nem mindegy, hogy az alacsony testzsírszázalék mellett mennyi izom van rajtad! |
Először is megjegyezném, hogy full pontos mérővel még nem találkoztam. Van a legrégebbi eszköz, a tolómérő (ld. első kép). Ezzel ténylegesen a bőröd alatti zsírt méred (bőrredő mérés), azonban pontosan, mindig ugyanott kell mérned és a képlet, amivel a mért mm-es adatokat testzsírszázalékra váltod, csak egy becslést ad.
Aztán vannak a szobamérlegek és hasonló készülékel, amikre ráállsz és Bioelektromos Impedancia Analízis (BIA) elvén mérnek. Ez a módszer a testszövetek elektromos vezetőképességének a különbözősége alapján vizsgálja a test összetételét. Oké, de a mérleg nagyrészt csak az alsótested veszi figyelembe. Plusz ez is képletekkel számol magasság, testsúly, életkor, nem és néha aktivitás alapján, amit te adsz meg neki (szóval más eredményt kapsz ha attól függően, hogy azt adod meg fiú vagy, vagy lány, vagy más életkort írsz be - miközben a zsír rajtad ugyan annyi.... no comment. Próbáld ki: egymás után 2-3 mérés, eltérő adatokkal. Ugyan úgy te állsz a mérlegen, semmi nemv áltozott rajtad, csak az adatok. Máris más eredményt kapsz. Innen tudni, hogy a készülék, amivel dolgod van, nagyon pontatlan). Ugyan ez a helyzet azokkal a kütyükkel, amelyeknél nem csak mérleg van, hanem kézzel is megfogod őket. Oké, ő már mér valamit felőstestben is. Csakhogy ezek a gépek messze nem pontosak, ugyanis a gyomortartalmat, a vizet, amit megittál is simán képesek zsírnak venni. Emellett szintén ott a hibalehetőség a képletekben is. Képesek nagyon össze-vissza mérni az ilyenek.
Manapság az eredetileg csontsűrűség mérésre használt DEXA mérést tartják pontosnak, amikor ténylegesen megröntgenezik az egész testet és ebből derül ki minden a testösszetételről: izmok, zsír, víz, csontok.
Aztán ott van, amit a fentebbi kép is mutat: a testösszetételt nem csak a testzsírod mennyisége és aránya határozza meg. Hiába tudod mondjuk a legpontosabb létező mérővel, hogy neked 15% a testzsírod, lehet mégsem nézel úgy ki, mint az ugyan ilyen testzsírral rendelkező sportolónők. Az is lényeges ugyanis, hogy emellett a testzsírszázalék mellett izmos vagy-e.
Pl. vegyünk az egyszerűség kedvéért 2 csajt, akiknek 20-20% a testzsírjuk, de az egyikük 50, míg a másik 60 kg. Az 50 kg-s lányon így 10 kg, a 60 kg-son 12 kg zsír van. Oké, akkor az 50 kilós zsírmentes tömege (nem az izomtömege!) 40 kg, a 60 kilósé 48 kg. A csontozat, belső szervek, egyebek közti súlykülönbség elenyésző, így látható, hogy aki a nehezebb közülük, azon tuti 6-8 kg-val több izom van, de csak 2 kg-val több zsír és épp ezért tök máshogy is fog kinézni.
És akkor jöjjön képbe a magasság is. Tegyük fel, hogy mindketten 160 cm-sek. Ilyenkor mindketten sportosan fognak kinézni, az 50 kg-s is izmos lesz, vékony, míg a 60 kg-s már látványosabban izmos, erősebb alkat. Ha meg mondjuk mindketten 175 cm magasak, akkor az 50 kg-s nagyon sovány lesz, míg a 60 kg-s is vékony, de sportosabb alkatú.
Na és épp ezért, ahogy a képen látszik, a testtömegindex sem mérvadó, csupán annyit jelent, hogy a magasságodat is figyelembeveszi. Az, hogy az a tömeg miből van, zsírból, izomból, vízből, ruhából, kajából, vagy bármiből, amit el tudsz képzelni, neki mindegy.
Látható tehát, hogy sokminden számít nem CSAK a testsúly, vagy csak a testzsír, hanem ezek együtt a magassággal és egyéb adottságokkal (pl. csontozat, ízületek formája, vastagsága).
Ezért nem kell a számokon rágódni. Sem a testsúlyon, sem a testzsíron. Nem szabad, hogy ezek a számok határozzák meg a hangulatodat. Mindegyik jó iránymutatást jelent abban, hogy jól haladunk-e a célunk felé - legyen az fogyás, vagy izomtömeg növelés - de önmagában egyik sem mérvadó. Fontos még, hogy mindig ugyan azzal a készülékkel, ugyan olyan körülmények között mérjük magunkat (legegyszerűbb reggel, éhgyomorra), mert akkor lesznek a legjobban összehasonlíthatóak az adatok.
Cikkem a Peak oldalán is megjelent.
LETÖLTÉS + RÉSZLETEK
. . . . . . . . . .
Még több hasznos tudnivalót találsz az e-bookomban:
Több, mint 60 oldalas tudásanyag az egészséges, tartós fogyás alapjairól. Hogyan kell étrendet tervezni? Milyen edzéssel érhetsz célt leghamarabb? Tények, tévhitek, mítoszok a fitnesz iparból.
LETÖLTÉS + RÉSZLETEK
. . . . . . . . . .
Ha bármi kérdésed vagy hozzáfűzni valód van a témához, vagy segítségre van szükséged edzés/étrend terén várlak a Facebook csoportomban. :)
