A héten
megvolt a 7. edzésünk Mimivel. Ahogy telnek a napok-hetek, egyre jobban rákapok
az ízére. Ami azt jelenti, hogy például kedden, amikor futó nap van, akkor
magamban nyafogok, hogy nincs kedvem -3 fokban futni, inkább mennék terembe.
Persze ehhez az is hozzá járul, hogy én nem szeretem a hideget. A szervezetem
nem úgy működik, ahogy elvárnám. Felül 5, alul 3 réteg ruhában még 15 perc után
is merevnek érzem az izmaimat, nem esik jól a futás, volt hogy 110 perc helyett
csak 43-at bírtam… (másnap persze edzőterembe edzés után tartottam egy kis
pót-futást).
Sajnos csütörtökre kijött rajtam valami köhögéses vacak, ami miatt
a hét további részében az esti néptáncot leszámítva nem mertem futni menni,
inkább a gyógyulásra koncentráltam.
Evés, folyadék fogyasztás szintén rendben
volt. Azt számoltam, hogy 5 hónap alatt lement 15 kiló, akkor még 5 hónap és
elértem a célomat. Ez több, mint remek! Mondanám, hogy eddig egyszerű volt, de
nem volt az. De egy folyamatról van szó, ami nem egyik napról a másikra
megvalósul és kész.
Kikísérleteztem egy diétás süteményt, megosztanám veletek,
hátha másnak is segít, amikor valami édeset kíván, de nem akar kalóriabombát
befalni.
1 üveg
magozott meggyet leturmixolok, fölrakom forrni egy lábasba. Amikor elkezd
forrni, beleteszek 10dkg zabpelyhet és főzöm egészen 2 percig. Leveszem tűzről,
hagyom kihűlni, illetve, várok, hogy megszívja magát a zab. Ha nem sietek, ez 1
nap szokott lenni. Legutóbb siettem, így 1,5 órát kapott. Utána
formákba nyomkodom sütőpapíros tálcán, és beteszem sütőbe 150 fokra. És sütöm
kb. 45percig, de ha még akkor is nagyon
puha, hagyom még. Lényeg, hogy a fölösleges víz kipárologjon belőle. A végén
megolvasztok 2-3 kanál vízben 5 deka étcsokit, és a sütőből kivett sütikre
csurgatom. Egy kis fahéjjal lehet még bolondítani, az is dob rajta. J
