A közös munkánk a Mimivel on-line folyik, mivel az én időbeosztásom teljesen kiszámíthatatlan.
Vasárnap kezdtem a felmérő edzéssel, mielőtt megírtam, hogy hogyan és mint edzek itthon általában, aztán beszámoltam a tapasztalatomról- ezt a fajta edzés csak teljes test tudattal rendelkezőknek ajánlom, akik biztosak magukban, ismerik a testüket, következetesek az edzésben.
A felmérő megadta a választ a kérdésre: lehet a lábaim itt ott erősek, de hogy gyenge a karom és a hátam az biztos. Élveztem az edzést, hogy végre irányítanak. Vannak olyan gyakorlatok, amiket nagyon szeretek: burpee, jumping jacks, plank- ez a futás által megalapozott monoton terheléstől van.... szerintem.
Hétfőn adtam az érzéseknek, és elmentem dolgozni... bringával. Szintes terepen 46.8 km-t tekertem- jól esett, de elfáradtam.
Két egymást követő nap izgalmasabbnál izgalmasabb (számomra) feladatok voltak. Kiléptem a komfortzónámból a kettlebell és a vontatókötelem "rendeltetésszerű használatával". Élveztem az edzéseket anélkül, hogy az adrenalin a fülemen folyna ki
- jó az, de ezek szerint nem mindig.
Volt hosszú gyaloglásos nap is, meg tévézés közbeni nagy nyújtás, meg pár kiragadott pilates gyakorlat.
Pénteken reggelről végeztem el az edzést, aztán rátettem egy lapáttal a munka közben, miatt végzett gyaloglással. Szombaton végre pihentem és hatalmasat aludtam- ez is nagyon fontos- , hogy végül vasárnap délután végezzek a heti edzésekkel.
Klassz hét volt... biztos lesz nehezebb is mentálisan.
Köszönöm az edzéseket :)
