Kata vagyok, 39 éves, hobbifutó voltam- vagyok tavaly november-decemberig. Előjött egy makacs sarokproblémám és futni tisztességesen nem tudok. Tavaszig, kora nyárig szépen mentek is a sajátsúlyos, kettlebell edzések, amikor a sarokproblémám olyan zavaró lett, hogy lábon nem bírtam állni, nem még hogy sportolni. Közben persze próbáltam a kedvenc dietetikusom által megtanított étkezési tanácsokat követni, de a mellékelt ábra szerint kevés sikerrel, amit következetes és nagyon finom kajával hetente negyed fél kiló fogyással leadtam, az gyönyörűen visszajött (legalább nem több), az izmaim elmentek valahová nagyon messzire.
Mivel nem voltam hajlandó a szteroidkezelésre, visszanyúltam a hajdan volt táncos eszközeimhez, és a szülinapomon elkezdtem újraépíteni magam a pilatessel. Veterán lévén, a kezdő gyakorlatsorról hamar áttértem a klasszikus gyakorlatsorra, közben pedig rohamosan javulni kezdtem. Amikor bevettem a ""programomba"" Angelocska 1h-s nyújtását, ami letörte a szarvam, mert azt hittem még mindíg olyan tág vagyok, mint ""rég"" , a nyújtások hatására még jobban felgyorsult a javulásom, és szépem milliméterről milliméterre haladva javulok.
Itt jön a DE!
Maratont akarok futni, de a súlyom miatt gondjaim vannak a tempómmal- extázisban voltam ha 6'-es ezrekkel döcögtem. Az edzéseimben kapkodok ide- oda.... semmi rendszer nincs bennük, egyedül a rehab-pilateshez ragaszkodom. Az a helyzet nem érdekel, mikor fogok újra futni, de a klasszikus távot szeretném a magaménak, még akkor is, ha újra kell kezdenem mindent.
Képes vagyok lehajtott fejjel fogat összeszorítva harcolni, de rendszer nélkül nem megy. Ehhez kell a segítség. Ha a rendszer megvan és hogy hogyan építsem újra fel magam, ha lehet még jobb minőségben, akkor onnan jön a nehezebb pálya, de jobb alapokkal.
Ezért jöttem hozzád, Mimi.