Sziasztok!
Kicsit megcsúsztam a múlt heti beszámolóval, ezért elnézést kérek!
A múlt hetem szintén jól telt. Amióta edzem, úgy érzem mindennap tele vagyok energiával! Épp pár napja edzettem Mimivel, amikor is az edzés végén csináltunk egy 3 körös 2 gyakorlatból álló feladatot. Miután megcsináltuk olyan sok energia volt még bennem, hogy simán ment volna még egyszer a 3 kör! :) :)
Viszont ez a kajálás…. hát lyányok, nem tudom, ki hogy van vele, de valahogy macera előre gondolkodni, hogy mit is kéne enni :D
Ebben is kértem Mimi segítségét. Mondtam neki, hogy ne kalóriákat számolgassunk, hanem maradjunk inkább annál, hogy egy étkezés hány grammból állhat. Szóval feladat az van.
Ebben is kértem Mimi segítségét. Mondtam neki, hogy ne kalóriákat számolgassunk, hanem maradjunk inkább annál, hogy egy étkezés hány grammból állhat. Szóval feladat az van.
A múlt hetemet sajnos megbillentette egy apró baleset, ami történt velem. Egy hete este gondoltam még kiugrom a fürdőbe egy pohár vízért, mire az ágyam mellett lévő táskába sikeresen beakadt a lábam és egy olyan gyönyörű zuhanást produkáltam, amilyet már vagy 5 éves korom óta nem tettem. Édesanyám kirohant a szobából és csak annyit látott, hogy elterültem, mint a béka az útszélen. Kérdezi tőlem, hogy „Minden rendben?”, mire mondtam „Persze jól vagyok”. Erre ő: „Olyan nagy hangja volt”. Erre én:”Anyukám, 80 kg zuhant a földre magasról, persze, hogy nagy hangja volt.” Humorral elütöttük a dolgot, de ettől függetlenül piszkosul fájt, és olyan gyönyörű színes foltokat kreált mindkét térdemre és a combomra is, mintha legalább is kukoricán térdeltettek volna napokig. Viszont most már a színeken kívül más nem emlékeztet az dologra és visszatérhettem a rendes edzéshez is. :)
Vigyázzatok a térdetekre, sportoljatok, mert az általa termelt endorfin jó dolog és persze világbéke!
