Az utóbbi években nagyon divatossá vált a funkcionális edzés, mint fogalom, és rengeteg féle mozgásformát illetnek ezzel a jelzővel, sokszor olyat is, ami nem tartozik ebbe a kategóriába. Általában minden olyan edzést, ahol a saját testsúlyos és a minden féle eszközzel végzett gyakorlatokat kombinálják, funkcionálisnak titulálnak, mert az olyan jól hangzik.
Mi is valójában a funkcionális edzés?
A funkcionális tréning lényege, hogy olyan gyakorlatokat végzünk amelyek a mindennapi életben is megállják a helyüket, melyek során a testünk, az izmaink a maguk természetes módján mozognak. Nem izoláltan eddzük az egyes izomcsoportokat, hanem egy egységes egészként tekintünk a testre.
Ennyire egyszerű az egész, nem kell semmi túlbonyolított dologra gondolni. Nem attól funkcionális tehát egy gyakorlat, hogy TRX-szel és kettlebellel végezzük egy bosu labdán állva, és nem is attól, hogy több gyakorlatot kombinálunk össze egy összetett mozdulatsorrá.
Mást jelent a funkcionális edzés egy élsportolónak, azon belül is más mondjuk egy súlyemelőnek, más egy úszónak és más egy kézilabdázónak, és mást jelent egy hobbi sportolónak is, és annak is, aki mondjuk a napi 8 óra ülőmunka hatásait szeretné edzéssel kiküszöbölni.
Gyakran látni képeket az interneten minden féle érdekes gyakorlatról, pédául arról, hogy egy sportoló egy fitballon állva guggol rúddal. Ilyenkor jönnek a kommentek, hogy mekkora idióta, milyen sérülésveszélyes, minek csinálja, biztos csak feltűnősködik, stb. Igen, ha mondjuk Pistike, akinek nincs különösebb sportmúltja bemegy az edzőterembe és ilyesmivel próbálkozik, akkor valóban hülyeséget csinál. Egy síelőnek viszont ez egy abszolúte nem rendhagyó, tejesen funkcionális gyakorlat, aminek a célja, hogy a stabilizáló izmokat fejlessze. Neki erre van szüksége. Aki a combjait szeretné formálni, annak viszont teljesen felesleges.
 |
| Egy élsportolónak ez egy teljesen normális gyakorlat, míg másnak veszélyes és semmi szüksége rá |
 |
| Nekik is mást jelent a "funkcionális" szó. |
Néhány alapelv viszont mindenkire igaz:
- Nem izoláltan eddzük az izmokat, hanem mozdulatokat gyakorlunk. Tehát nincs láb nap, hát nap, mellnap, de van mondjuk guggolás, húzódzkodás, vagy épp fekvőtámasz, hogy a példáinknál maradjunk.
- Összetett gyakorlatokat végzünk, tehát több ízületben történik elmozdulás a feladat végzése során. Pl. a karhajlítás nem ilyen, ilyenkor csak a könyökízületet hajlítjuk, ellenben a fekvőtámasz ilyen, amikor a könyök- és a vállízület is érintett.
- Nagy hangsúlyt fektetünk a törzs izmainak erősítésére, valamint a stabilizáló izmokra.
- Az alap gyakorlatokat természetes mozgások jelentik, mint pl. guggolások, elemelések, húzódzkodás, tolódzkodás.
- Több képességet fejlesztünk egyszerre: erőt, állóképességet, hajlékonyságot, koordinációt, gyorsaságot. Természetesen mindenkinél azt helyezzük előtérbe, amire a leginkább szüksége van.
A funkcionális edzés tehát mindenki számára mást jelent: valakinek a TRX edzés lesz az, valakinek a nagy súlyokkal végzett erősítés, másnak meg mondjuk a sprintek gyakorlása.
A cikket a Peak oldalára írtam.
. . . . . . . . . .
Ha bármi kérdésed vagy hozzáfűzni valód van a témához, vagy segítségre van szükséged edzés/étrend terén várlak a Facebook csoportomban. :)
